Dr. Szente Szilvia

Szentendrei Járásban 2024. február 1-től új ügyeleti rendszer lép életbe.

Az Országos Mentőszolgálat veszi át Magyarország teljes terültén az orvosi ügyelet működtetését.

A rendszer lényege:

1. Ügyeleti időben, sürgősségi probléma esetében első lépésben hívja a 1830-as telefonszámon a központi diszpécser szolgálatot. 

2. A központi diszpécser szolgálat a beérkezett probléma esetében többféle képen járhat el:

- A diszpécser (aki magasan képzett kolléga) ad tanácsot.
- Tovább kapcsolja a hívást szakemberhez, aki telefonon ad tanácsot
- Orvosi ügyeleti időben javasolhatja a páciensnek, hogy menjen be az ügyeleti központba, ahol az orvos megvizsgálja és döntést hoz.
- Kiküldi az ügyeleti központból a helyszínre a kivonuló egységet
- Mentőautót küld a helyszínre.

3. Az ügyeleti központban (ami az egész járásra vonatkozóan csak Szentendrén lesz), munkanapokon 16.00-22.00 óráig, munkaszüneti napokon 8.00-14.00 óráig lesz orvos/nővér ügyelet. Ide jöhetnek a diszpécser által irányított páciensek, illetve akik maguk oda jönnek problémáikkal.

4. Az ügyeleti központban lesz egy kivonuló egység is munkanapon 16.00-másnap reggel 8.00-ig, illetve munkaszüneti napokon 8.00-másnap 8.00 óráig (mentőtiszt/vagy orvos gépkocsivezetővel), akik a diszpécser központ általi értesítésnek megfelelően mennek helyszínre ellátni a beteget. 

5. Tehát, egy szűkebb időben lesz a központban helyszínen orvosi ellátás, de ez az orvos házhoz nem megy és a teljes ügyeleti időben lesz egy kivonuló egység, akik a háznál történő ellátásokat végzik.

6. Ügyeleti idő: munkanapokon délután 16.00-órától másnap reggel 8.00 óráig, illetve munkaszüneti napokon 24 órában.

7. Az ügyeleti központ helyszíne nem változik: 2000 Szentendre, Bükkös part 27. 

8. Háziorvosi rendelési időben természetesen bennünket keressenek sürgősségi probléma esetén is.

9. Mikor kell azonnal MENTŐT hívni? (tel: 104, 112)
• Baleset, sérülés, bármilyen eredetű mérgezés esetén
• Ha súlyos allergiás reakció jelentkezik
• Ha életveszély vagy annak gyanúja áll fenn. (pl: eszméletlen állapot,
bármilyen eredetű nagyfokú vérzés)
• Ha megindult egy szülés, vagy fennálló terhesség esetén hirtelen fellépő
súlyos rendellenesség (pl. vérzés)
• Ha hirtelen erős fájdalom, más riasztó panasz, tünet lép fel: nehézlégzés,
fulladásérzés, erős mellkasi fájdalom, bénulás (ez utóbbi esetben 3 órán
belül!!!!)
• Ha olyan magatartást észlelünk, amely kapcsán a beteg saját maga vagy
mások testi épségét, életét veszélyezteti
Egyéb, nem kifejezetten sürgős esetekben elegendő az ügyelet vagy a rendelő
hívása, még kevésbé sürgős esetben pedig a háziorvos megkeresése.

Miért fontos?: hazánkban a lakosság 20 %-t érinti, azaz 100 emberből 20 szenved a betegségben, ezek közül 4 nem tud róla, a maradék 16-nál már kimondták a diagnózist. Közülük 3 tudja, hogy magas a vérnyomása, de nem szed rá gyógyszert, 3 rosszul szedi a gyógyszereket vagy rosszul van beállítva, a 20 emberből csak 10 jól kezelt hipertóniás. Az életkor előrehaladtával az előfordulási gyakoriság nő: 65 év felett 10-ből 7 ember érintett.

Mit nevezünk pontosan magas vérnyomásnak? 140/90 Hgmm felett magasnak tekintjük a vérnyomást. Ennek az értéknek azért van ilyen nagy jelentősége, mert különböző vizsgálatok bebizonyították, hogy 140/90 Hgmm felett a vérnyomás növekedésével a szív- és érrendszeri betegségek, ill. szövődmények kialakulásának kockázata jelentősen fokozódik. Normálisnak tekinthető a vérnyomás 130/85 Hgmm alatt, optimálisnak mondható 120/80 Hgmm alatt.

Mi az oka a magas vérnyomásnak?: az esetek 90 %-ban az ok ismeretlen, a maradék 10 %-ban ismerhetjük csak a pontos okot, ami lehet genetikai, (azaz családban öröklődő), hormonális ill. életmódbeli (stressz, táplálkozás, dohányzás, elhízás).

Mikor nevezhetünk valakit magas-vérnyomás betegnek?: többszöri, a nap különböző időpontjaiban végzett mérések alapján mondható ki a diagnózis, amennyiben az átlag vérnyomás meghaladja a 140/90 Hgmm-t vagy a mérések többségében a vérnyomás 140/90 Hgmm felett van. Ennek megvalósítására két lehetőségünk van: a beteg egy megbízható vérnyomásmérővel több napon keresztül naponta többször, különböző időpontokban megméri a vérnyomását és gondosan feljegyzi az időpontokat és az eredményeket egy füzetben, majd ezzel jelentkezik a háziorvosánál. A másik lehetőség egy úgynevezett ABPM felhelyezése: ez egy készülék, ami 24 órán keresztül méri a vérnyomást beállítás szerint 10-30 percenként, az adatokat megjegyzi és egy számítógép segítségével grafikonon ábrázolja az eredményeket. Előnye, hogy éjszaka is végez méréseket. Ez azért fontos, mert a betegek egy részében éjszaka is magas a vérnyomás és a hirtelen kialakult szövődmények (pl: agyvérzés, szívinfarktus) főleg az éjszakai órákban jelentkeznek.

Vérnyomás-mérési lehetőségek?: elsősorban felkaros vérnyomásmérő használata javasolt, a csuklóra felhelyezhető mérők igen gyakran megbízhatatlan eredményt adnak (nem az átlag magyar ember csuklójára lettek kalibrálva)!

Mi a „fehérköppeny-reakció”? Gyakran előfordul, hogy a háziorvosnál vagy a rendelőben mérik meg az ember vérnyomását. Fontos azonban azt tudni, hogy ezek az eredmények félrevezethetnek, ugyanis a betegek 15-30 %-nak magasabb
a vérnyomása a rendelőben, mint otthon. Erre nem lehet alapozni a diagnózist és a terápiát.

Tünetek, panaszok: a magas-vérnyomás betegségnek jellemző tünete nincs, éppen azért olyan veszélyes, mert hónapokig, akár évekig is panaszmentes maradhat a beteg, miközben vérnyomása már jóval az elfogadható érték felett van. A panaszt a magas vérnyomás által károsított szerv okozza. Előfordulhat fejfájás, szédülés, fülzúgás, idegesség, orrvérzés, látásromlás vagy látászavar, végtaggyengeség, mellkasi fájdalom, szívdobogás-érzés, fulladás, fáradékonyság, lábdagadás, gyakori éjszakai vizelés is.

A magas-vérnyomás hosszú-távú hatásai: Ha egy ember vérnyomása hónapokon-éveken keresztül a normál érték felett van, az több szerv működésének romlásához vezethet. Az egyik legfontosabb az ereket károsító hatás. Ez egyrészt érinti a szívet ellátó koszorúsereket, ami növeli a szívinfarktus kialakulásának kockázatát. Másrészt érinti a vese-ereket, ezáltal a vesék működése károsodik, ez a károsodás akár vese-pótló (dialízis) kezelést tehet szükségessé. (A vese-károsodás fokának kimutatására szolgál a 24 órás vizeletgyűjtés.) Harmadrészt a szem ereinek károsodása látásromlást idéz elő. Az agyi erek károsodása pedig agyérgörcsöt illetve agyvérzést okozhat (stroke). A magas-vérnyomás betegek túlnyomó többségében a szívet érintő károsodások okozzák a betegek halálát. Ez egyfelől a szívinfarktus, másfelől szívizom-megnagyobbodás és szívelégtelenség képében jelentkezhet. Ritka, de legtöbbször azonnali halálhoz vezető szövődmény a szívből kiinduló fő-verőér (aorta) tágulata és megrepedése.

A magas-vérnyomás betegek kezelése:

1. Általános tennivalók: az esetek egy részében egy kezdődő illetve frissen kialakult hipertónia csupán életmódbeli változásokkal normalizálható.
• Testsúly normalizálása - 5-20 Hgmm-es vérnyomáscsökkenés
• Sószegény diéta - 2-8 Hgmm-es vérnyomáscsökkenés
• Alkohol-fogyasztás csökkentése - 2-10 Hgmm-es vérnyomáscsökk.
• Rendszeres testmozgás - 4-9 Hgmm-es vérnyomáscsökkenés
(minimum 30 perc naponta, legalább hetente háromszor)
Fontos ezeken kívül a dohányzás elhagyása, minél kevesebb kávé és zsír illetve minél több zöldség és gyümölcs fogyasztása.
A nem-gyógyszeres kezelésnek mellékhatásai nincsenek!

2. Gyógyszeres kezelés: orvosunk több gyógyszercsoport számtalan tagja közül választhatja ki számunkra a legmegfelelőbb gyógyszert. A lehetőségek tárháza szinte kimeríthetetlen. Nagyon gyakran több gyógyszercsoport tagjait kombinációban alkalmazzák a jobb hatás és kevesebb mellékhatás elérése végett.
A magas-vérnyomás betegek követése: a szövődmények kialakulásának nyomon követése miatt évente szükséges laborvizsgálat (vesefunkció ellenőrzése, illetve 24 órás vizeletgyűjtés), szemészeti vizsgálat, EKG és szívultrahang vizsgálat (szívinfarktus és szívelégtelenség megelőzése).

Éljünk 140/90 Hgmm alatt !!!

Mit jelent a stroke (ejtsd: sztrók) kifejezés?

Az agy vérellátásában fellépő zavart nevezik az orvosi nyelvben stroke-nak, köznyelvi változatai: gutaütés, szélütés, agyérgörcs, agylágyulás, agyvérzés. Az agy működéséhez oxigénre és cukorra van szükség, ezek a véráram útján jutnak el az agysejtekhez. Ha a vérellátás zavart szenved, az agyműködésben átmeneti vagy maradandó károsodás keletkezik.

Miért fontos beszélni róla? Az agyi keringészavar a halálozási statisztikák harmadik helyét foglalja el hazánkban (a szív-érrendszeri betegségek, illetve a daganatos betegségek után). Magyarországon évente kb. 35-40 ezer új beteget érint, akik közül minden harmadik azonnal meghal, minden hatodik pedig egy hónapon belül életét veszti. Ez a betegségcsoport okoz a leggyakrabban tartós rokkantságot, az érintettek egyharmada egész életére ágyhoz kötött marad, állandó felügyeletet, segítséget és ápolást igényel.

Az agyi keringészavarok fajtái: Az agy vérellátási zavarának többféle oka lehet, illetve a tünetek lehetnek átmenetiek, ezek alapján három típust különböztetünk meg:

1. a vérhiányos stroke vagy agyi infarktus: az esetek 80-85%-ban jelentkezik, súlyos érszűkület vagy érelzáródás következtében. Leggyakoribb okai: a nyaki erek szűkületét okozó plakkból lehasad egy darab és ez akad el az agyban, vagy az agyban futó elmeszesedett artériák falán képződik vérrög, illetve egyfajta szívritmuszavar (pitvarfibrilláció) miatt a szívben keletkezik a vérrög és ez sodródik az agyba.

2. a vérzéses stroke vagy agyvérzés: csak az összes eset 15-20%-ban fordul elő, leggyakrabban magas-vérnyomás betegség vagy agyi verőér-tágulat talaján alakul ki és hirtelen vérnyomás kiugrás okozza.

3. a TIA (átmeneti agyi vérhiány): azért átmeneti, mert a tünetek általában percekig (esetleg órákig) tartanak, de 24 órán belül megszűnnek. Az összes stroke mintegy harmadát egy vagy több TIA előzi meg, mindenképp nagyon komolyan kell vennünk!

Az agyi keringészavarok tünetei: általánosságban igaz, hogy a stroke általában reggel illetve a délelőtti órákban alakul ki. - féloldali végtaggyengeség vagy bénulás
- féloldali - arcban, karban, lábban jelentkező- zsibbadás vagy érzészavar
- hirtelen látásvesztés az egyik szemen vagy a jobb vagy baloldali látótér kiesik - kettőslátás - beszédzavarok: nem jutnak eszébe a szavak, nem érti meg a beszédet vagy a az illető beszéde nehezen érthető, összemossa a szavakat, egyáltalán nem tud
beszélni - nyelészavar - zavartság, megváltozott magatartás - emlékezészavar - hirtelen, szinte ütésszerűen fellépő igen erős fejfájás, ezt kísérheti hányinger és hányás is. - hirtelen fellépő eszméletvesztés
- hirtelen erős szédülés, ami lehet forgó jellegű, de irány nélküli is, a beteg nem tud egyenesen megállni vagy menni, mert „elhúzza valami” az egyik irányba.
Az előbb felsorolt tünetek néhány napon belül javulhatnak, stagnálhatnak (nem változnak) vagy tovább súlyosbodhatnak. Azt, hogy a tünetek hogyan alakulnak a következő néhány órában, hogy átmeneti vagy maradandó állapotról van-e szó, senki sem tudja előre megmondani, ezért bármilyen fenti tünet jelentkezése esetében AZONNALI orvosi vizsgálat szükséges.
(Sokszor látjuk, hogy a betegek késve érkeznek orvoshoz, amikor a folyamat már nem befolyásolható, mert arra várnak, hátha elmúlik magától!) Minél hamarabb megtörténik a vizsgálat, annál nagyobb az esély a tünetek megszűnésére, az állapot javulására és a túlélésre illetve csak így van esély arra, hogy megelőzhető legyen a súlyos életminőség rosszabbodás, a tartós ágyban-fekvés vagy járásképtelenség.

Diagnózis: Fontos a mielőbbi orvosi vizsgálat, a kórelőzmény felvétele, a rendszeresen szedett gyógyszerek ismerete, vérnyomásmérés, (amennyiben szívritmuszavar felmerül) EKG készítése, laborvizsgálat. A kezelés szempontjából nagyon fontos tudni, hogy agyvérzésről vagy agyi infarktusról van-e szó. Ebben egy sürgősséggel elvégzett koponya CT vagy inkább MRI vizsgálat segíthet minket a leginkább. Lehetőség van kontrasztanyag beadásával az agyi erek kirajzolására, a fő agyi erek illetve nagyobb ágaik elzáródásának, szűkületének, kiboltosulásának illetve fejlődési rendellenességének igazolására. A koponya MR vizsgálat alkalmasabb a kérdés tisztázására, azonban a CT egyelőre gyorsabban érhető el. Fontos az akut szakon túl a nyaki erek ultrahangos vizsgálata az érszűkület fokának illetve a plakkok jelenlétének a megítélése miatt.

Kezelés: az agyvérzés és az agyi infarktus merőben más kezelést igényel, ezért a biztos, képalkotó vizsgálatokkal alátámasztott diagnózis a terápia elindításának a feltétele.
• agyvérzés esetén: a vérzés elhelyezkedésétől, méretétől és okától függően idegsebészeti műtét vagy konzervatív kezelés választandó. Amennyiben műtét nem jön szóba, a kezelés legfontosabb elemei a vérnyomás csökkentése, a vérnyomás ingadozásának kiküszöbölése, a koponyaűri nyomás csökkentése, a keringés és a légzés stabilizálása. Kisebb vérzések idővel önmaguktól felszívódhatnak.
• agyi infarktus esetén: a tünetek kialakulását követő néhány órában (2-3 óra), csak a szigorú protokollnak mindenben megfelelő beteg esetében, lehetőség van a vérrög feloldására (trombolízis). Ennek a szűk
időablaknak nagyon nagy jelentősége van, ha ebből kifut a beteg, akkor a kezelést már nem végzik el, ugyanis magasabb lenne a szövődmények kockázata, mint a kezelés haszna. Ezért fontos, hogy a tünetek megjelenésekor azonnal orvoshoz forduljunk vagy mentőt hívjunk és ne várjuk meg, hogy „hátha elmúlnak a tünetek”. Ha a beteg kicsúszik az időből vagy egyéb okokból nem tudják elvégezni a vérrög feloldását, itt is konzervatív kezelés jön szóba. Az akut szak lezajlása után beállítanak olyan vérhígító gyógyszereket (enyhébb vagy erősebb vérhígító hatású, ez a vérrög eredetétől függ), amelyek megakadályozzák a vérrögök újraképződését. Ugyanezek a kezelési elvek érvényesek az átmeneti agyi keringészavarok (TIA) után is. Az agyi értágító infúziós kúra is a kezelés része. Amennyiben a nyaki ér ultrahangos vizsgálata súlyos érszűkületet talált, lehetőség van a szűkület műtéti úton történő csökkentésére ill. az erek tágítására háló (stent) beültetésével.

Akár vérzésről, akár infarktusról van szó, a kezelés egyik legfontosabb része a korai rehabilitáció. Ennek célja a beteg mozgásának, beszédkészségének, látásának fokozatos javítása, a korábban ismert és tanult képességek újratanítása, minél nagyobb fokú önállóság kialakítása. Ideális, ha a kezdetektől logopédus, gyógytornász és pszichológus foglalkozik a beteggel. A rendszeres rehabilitáció során az ép agyterületek több-kevesebb sikerrel képesek átvenni az elpusztult idegsejtek funkcióját.

Megelőzés: Sajnos nincs olyan terápiás lehetőség, amivel minden stroke-on átesett beteg maradéktalanul meggyógyítható, ezért a rizikófaktorok rendszeres szűrése (vércukor, vérzsírok, vérnyomás mérése, nyaki ér ultrahang vizsgálat), a stroke kialakulásában szerepet játszó tényezők (dohányzás, elhízás, rendszeres alkoholfogyasztás és magas vérzsírszintek) kiiktatása és a hajlamosító betegségek (cukorbetegség, magasvérnyomás, szívritmuszavarok, szívinfarktus, szívbillentyű-hibák) megfelelő kezelése a legfontosabb.

Mi a cukorbetegség (latinul: diabetes mellitus)? Olyan betegség, aminek a lényege, hogy a vérben lévő cukorszint a normálisnál magasabb, ennek hatására a szervezetben olyan folyamatok mennek végbe, amik számos szerv károsodását okozzák.

Miért fontos beszélni róla? A világban a cukorbetegek száma folyamatosan emelkedik, hazánkban a lakosság kb. 5%-a cukorbeteg, ez félmillió embert jelent. A cukorbetegség kialakulása az esetek egy nagy részében kis odafigyeléssel ( a hajlamosító tényezők kiiktatásával) megelőzhető!

Hogyan alakul ki a cukorbetegség? A hasnyálmirigy termeli az inzulin nevű hormont. Az inzulinnak az a feladata, hogy az étkezések során a tápcsatornából a véráramba kerülő, illetve a különböző anyagcsere-folyamatok során a szervezetben felszabaduló és a vérben keringő cukormolekulákat a sejtekbe juttassa. Magas vércukorszintet okozhat az inzulin hiánya, illetve csökkent mennyisége vagy az inzulinhatás elmaradása. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a sejtek felszínén lévő inzulin-receptorok nem reagálnak megfelelően az inzulinra vagy csökken a receptorok száma.

A cukorbetegség fő típusai:

• 1-es típus. általában fiatalabb korban jelentkező, a kezdetektől fogva inzulinkezelést igénylő forma, az összes beteg 10%-át érinti. Hátterében az esetek nagy részében autoimmun folyamat feltételezhető.

• 2-es típus: általában elhízáshoz társultan, 35 év felett jelentkezik, a cukorbetegek 90%-a ebbe a csoportba tartozik. Számos hajlamosító tényező van, ami elősegíti a betegség kialakulását: életkor, családi hajlam (ezek a nem befolyásolható tényezők), elhízás, mozgásszegény életmód, egészségtelen táplálkozás, dohányzás (ezeken viszont változtathatunk ! ).

• Terhességi diabétesz: a cukorbetegség a terhesség alatt kezdődik vagy ekkor ismerik fel. Szülés után az esetek egy részében normalizálódik a vércukorszint, de a későbbiekben a páciens mindenképp odafigyelést igényel! (A terhesség során a 24-28. héten szükséges szűrni a cukorbetegséget illetve előállapotait.)

• Egyéb speciális formák

A cukorbetegség klasszikus tünetei: a beteg állandóan szomjas, sokat iszik, ezzel párhuzamosan megnő a vizelet mennyisége, gyakran jelentkezik fogyás. Előfordulhat még étvágytalanság, fáradtság, hányinger, hányás, homályos látás, gyakoribb vagy nehezen gyógyuló fertőzések. Súlyos esetben a beteg zavarttá válik, eszméletvesztés és kóma lép fel, sürgős intenzív osztályos kezelést
igényel, ugyanis az állapot a beteg halálához vezethet. Ezzel azonban ma már szerencsére ritkán találkozunk. A kezdetekben a 2-es típusú cukorbetegség gyakran tünetszegény, legtöbbször egy rutin vérvétel során derül fény a betegségre. Ma már a lakosság jelentős részénél viszonylag gyakran történik vérvétel, ezért „korábban” vesszük észre az emelkedettebb vércukrot, minthogy tüneteket okozna. Ma már egyértelműen tudjuk viszont, hogy az enyhébben emelkedett vércukor értékkel igazolt cukorbetegség esetében is a szervezetben a betegség következtében létrejövő károsodások már évek óta zajlanak!!! Néma gyilkos!

A cukorbetegség diagnózisa: első lépés az éhomi, azaz étkezés előtti vércukorszint laboratóriumi meghatározása. Ha az éhomi vércukor 2 alkalommal mérve > vagy = 7 mmol/l, a cukorbetegség kimondható. Akkor is biztos a diagnózis, ha étkezés után bármikor laboratóriumban megmérve a vércukor > vagy = 11,1 mmol/l. A hordozható, a cukorbetegek önellenőrzésére használt vércukormérők nem alkalmasak a cukorbetegség diagnózisának felállítására !!! Vércukor-terheléses vizsgálat elvégzése indokolt, ha az étkezés előtti vércukor 5,6-6,9 között van vagy az éhomi szint normális, de a tünetek vagy családi hajlam alapján gyanú van cukorbetegség fennállására. Ez abból áll, hogy 75 gramm glukózt, azaz cukrot feloldanak 2 dl vízben, ezt meg kell inni. A cukoroldat elfogyasztása előtt, illetve 2 óra múlva vért vesznek vércukor meghatározásra. Az eredmények alapján szintén felállítható a cukorbetegség, illetve az előállapotok diagnózisa.

Mit okoz a cukorbetegség a szervezetben? Az emelkedett vércukorszint az erek károsodásához vezet. Ez egy igen bonyolult és összetett folyamat, ami végül érszűkület képében jelentkezik. Egyaránt érinti a szervezet nagy- és kisereit. Évek-évtizedek alatt megy végbe, gyakorlatilag tünetmentesen zajlik, tünetek csak akkor jelentkeznek, amikor a folyamat már visszafordíthatatlan. Ezért fontos a cukorbetegség szűrése évente laboratóriumi méréssel illetve indokolt esetben vércukor-terheléssel a veszélyeztetett csoportokban.

• Nagyér károsodások szövődményei:
1. a koszorúerek elmeszesedése, következményes szívizom-elhalással (a szívinfarktus fájdalom nélkül vagy atípusos panaszokkal zajlik !!!)
2. agyi érbetegségek, agyi érkatasztrófa (agylágyulás, agyvérzés)
3. alsó végtagi keringési zavar, sebképződés, elhúzódó sebgyógyulás, gyakori sebfertőzés, lábujjak üszkösödése, súlyos esetben végtag-amputáció (A legtöbb alsó végtag amputációt a cukorbetegség szövődményei miatt kell elvégezni !!!)

• Kiserek károsodásának következtében kialakuló szövődmények:
1. a szem ideghártyájának károsodása, ami látásromláshoz, súlyos esetben vaksághoz vezet. (1-es típusú cukorbetegeknél a diagnózis felállítása után 3-5 évvel jelennek meg az első jelek, míg 2-es típus esetén a diagnózis felállításakor már általában jelen van a károsodás
enyhébb vagy súlyosabb formája!) Gyakoribb a szürke-hályog illetve a zöld-hályog.
2. vese-károsodás, krónikus veseelégtelenség, súlyos esetben művese-kezelés bevezetése indokolt. A vesekárosodás megítélésére 24 órás gyűjtött vizeletből vett minta vizsgálata javasolt.
3. idegkárosodások: érinti az érző-, a mozgató- és a vegetatív idegeket egyaránt. Az idegek károsodása a legtöbb panaszt a lábon okozza, eleinte zsibbadás, fájdalom, hangyamászás érzés képében jelentkezik, később a fájdalomérzet módosul, de nemcsak a lábon, hanem a szívet ill. a zsigereket ellátó idegekben is, ezért van, hogy egy seb könnyen fekéllyé alakul a lábon, anélkül, hogy a beteg észrevenné, vagy ezért nem éreznek fájdalmat szívinfarktus vagy mondjuk vakbélgyulladás esetén. Csökken vagy éppen fokozódik a gyomor- bélrendszer mozgása. Hasmneés vagy székrekedés alakul ki. Az idegek bántalma nem utolsó sorban szexuális zavarokat is okozhat.

A cukorbetegség kezelése: a terápiának három összetevője van- 1. nem gyógyszeres kezelés, 2. gyógyszeres (tablettás) kezelés, 3. inzulin-kezelés

1. nem gyógyszeres kezelés:

diéta és rendszeres testmozgás. A diéta célja a normális vércukorszintek elérése, a vércukor-ingadozások kiküszöbölése, a szövődmények elkerülése vagy kialakulásuk késleltetése és az ideális testsúly elérése és fenntartása. A cukorbeteg-diétát a beteg a háziorvosával vagy dietetikus segítségével állítja össze. Pontosan meg van határozva a napi maximálisan bevihető kalóriamennyiség és az is, hogy ennek milyen arányban kell tartalmaznia szénhidrátokat, fehérjét és zsírokat. Csak néhány lényeges elemét emelném ki a diétának:
• a napi 3 főétkezés (reggeli-ebéd-vacsora) mellé 2 vagy 3 kisétkezés (tízórai-uzsonna-utóvacsora) beiktatása szükséges. Ez azért fontos, mert így egyenletesebben van eloszlatva a napi energiabevitel, kevésbé ingadozó a vércukorszint, elkerülhetjük az éhséget és csökkenthető a testsúly-gyarapodás.
• tilos a cukros ételek és üdítőitalok fogyasztása. Ezek hirtelen emelik nagyon magasra a vércukorszintet, amit a cukorbeteg szervezete nem tud megfelelő inzulin-előállítással rendezni. Javasolt cukor helyett édesítőszerek használata. (A közhiedelemmel ellentétben jelen tudásunk szerint nem bizonyított az édesítőszerek rákkeltő hatása!) Kerüljük a magas cukortartalmú gyümölcsöket (pl.: szőlő, banán, dinnye), helyette fogyasszunk inkább zöldséget. Az alkoholnak igen magas a cukortartalma, ezért ennek fogyasztását is korlátozzuk.
• alacsony zsírtartalmú húsok, tejtermékek fogyasztása javasolt. Zsírban sütés helyett pároljuk az ételeket kevés olajon vagy készítsük el sütőben, sütőzacskóban.
• kerüljük a magas fehérjebevitelt, azaz ne együnk „húst-hússal”!
• fogyasszunk magas rosttartalmú ételeket: fehérkenyér, kifli, zsömle, kalács helyett teljes kiőrlésű gabonából készült kenyér vagy rozskenyér. Ez utóbbiak nem okoznak hirtelen magas vércukor-növekedést. Használjunk durum lisztből készült tésztákat.
Fontos, hogy kezdetben étkezési naplót vezessünk, amiben részletesen leírjuk, hogy mikor mit ettünk. Ez alapján a szakember látja étkezési szokásainkat és számunkra is egyértelműbbé válik, hogy mit kell változtatnunk. A jól összeállított étrend nélkülözhetetlen eleme a cukorbetegség terápiájának. Megfelelő diéta nélkül egyetlen kezelési módszer sem lehet elég hatékony.
• Rendszeres testmozgás: hetente 3x30 perc aktív mozgás, ami jelentős pulzusnövekedéssel jár. Ez lehet intenzív séta, úszás, biciklizés, futás, foci, stb. Mindenki megtalálhatja a számára megfelelő sportot. Emellett javasolt még hetente 3x statikus edzés, azaz torna. A mozgás önmagában csökkenti a vércukorszintet és javítja a szénhidrát anyagcserét!

2. Tablettás kezelés:

Előfordulhat, hogy az életmód-változással egyidőben szükség van gyógyszeres kezelés bevezetésére is, bizonyos esetekben viszont először gyógyszert még nem adunk, a diétától várjuk a vércukorszint normalizálódását. Több, különböző támadásponton ható gyógyszercsoport létezik, ezeknek eltérő a hatáserősségük és a mellékhatás-profiljuk. Önmagában a gyógyszeres kezelés nem elegendő a vércukorszint normalizálásához, a diéta betartása elengedhetetlen!

3. Inzulin-kezelés:

1-es típusú cukorbetegség esetén mielőbbi inzulin terápia bevezetése indokolt, de 2-es típusú cukorbetegek esetében is szükségessé válhat a tablettás kezelésről inzulinra átállni. Erre akkor kerül sor, amikor diétával és tablettával már nem tudjuk a megfelelő vércukorszintet biztosítani; de bizonyos betegségek (pl: szívinfarktus) esetén illetve műtétek előtt szükség lehet időszakosan az inzulin kezelés beállítására. Előfordulhat 2-es típusú cukorbetegség esetén, hogy olyan magas vércukorszinteket találunk, hogy azonnali inzulin beállítása elkerülhetetlen. Leggyakrabban naponta 4x, bizonyos esetekben naponta 2x kell az inzulint a bőr alá befecskendezni egy speciális készülékkel. Lehetőség van olyan készülék beszerzésére, ami folyamatosan adagolja az inzulint (inzulin-pumpa) a mérési eredmények alapján, de ezt elsősorban nagyon együttműködő fiatal 1-es típusú betegek használják.

A cukorbetegség megelőzése: az 1-es típusú cukorbetegség nem megelőzhető. Ezzel szemben a 2-es típusú cukorbetegség kialakulása megelőzhető illetve késleltethető. Ebben a megfelelő táplálkozásnak és a rendszeres testmozgásnak van nagy szerepe (ld. fenn).

A cukorbetegek gondozása: döntően a háziorvos feladata. Ennek része a betegek megfelelő oktatása és diétás tanácsadás, illetve rendszeres otthoni vércukormérések alapján a terápia módosítása (nem csak inzulinos cukorbetegeknek kell a vércukorszintet otthon rendszeresen ellenőrizni!).
• évente legalább kétszer vérvétel és vizeletvizsgálat szükséges. Lehetőségünk van a vérből meghatározni egy fehérjét (Hemoglobin A1c), ami az elmúlt 3 hónap átlagos vércukorértékét mutatja. Ennek az értéknek 7 alatt kell lennie. Fontos ellenőrizni a vérzsír-szinteket (és ha a normál érték feletti, akkor mindenképp kezelni is szükséges). Egyrészt vérvételből, másrészt 24 órás vizeletgyűjtésből történik a vesefunkció ellenőrzése is.
• évente szemészeti vizsgálat a szövődmények elkerülése miatt.
• ha a cukorbetegség magas vérnyomással kombinálódik, akkor a vérnyomás gondos beállítása is szükséges. (Ennek 130/80 Hgmm alatt kell lennie cukorbetegek esetében.)
• évente EKG vizsgálat, panaszok esetén rendszeres kardiológiai gondozásba vétel elengedhetetlen.
• évente teljes körű betegvizsgálat: magasság, súly, derékkörfogat, a lábak vizsgálata, vérnyomásmérés.
A diabetes-ambulanciák többnyire az inzulinnal kezelt cukorbetegek gondozásában vesznek részt.